Esküvő lemondás – Miért maradnak el esküvők?

Esküvő lemondás – kinek a hibája?
Csak nem berezelnek, megfutamodnak, kiderítenek valami mély titkot?
(hosszú cikk, de hasznos lesz számodra, ha nem akarsz csapdába kerülni)
Hát miért maradnak el esküvők?
Szívszorító érzés a telefon innenső végén is, amikor a sokszor több,
mint 1 évvel a kitűzött nap előtt jön a hívás:
“Huba, hát nem is tudom, hogy mondjam…
Azt hittem, sikerül másképpen intézni, de
MÉGSE LESZ ESKÜVŐ!”
Akkor jön egy óriási bocsánatkérés, vagy zokogás, vagy higgadt sóhaj,
amire én nyomban nem is tudok felelni. Nyilván nem is kell.
És hirtelen…
Bevillannak a pillanatok, ahogyan fogták a kezüket az első találkozón,
ahogyan összebújtak, ha róluk beszéltünk, közösen felnevettek a
hol csattanós, hol ébenfából szőtt vicceimen.
Bevillannak a pillanatok, ahogyan felszabadultan ötleteltünk,
közösen gondolatban rohamléptékben haladtunk előre az esküvőjük napjáig.
Bevillannak a pillanatok, ahogyan állnak egy boltban és felcsörögnek, hogy
“Huba, mit javasolsz? Szerinted ezt, vagy inkább azt…?” És örültek, hogy
valakivel meg tudták dumcsizni.
Mindez a másodperc törtrésze alatt. Aztán ocsúdok, mert elkezdünk
beszélgetni és hallom az indokokat:
– hajnalig tartó mardosó vitatkozás miatt menthetetlen,
– kiderült, hogy valamikor régen volt egy valakivel kapcsolata,
– elegem van a családjából,
– elegem van a rinyáiból, szokásaiból,
– elment a baba, nincs kedvem így mulatozni stb.
Nos, rettenetesen fájdalmas történet mindegyik.
Mégis mit szoktam ilyenkor mondani, amivel segíteni igyexem?
Ha ilyen helyzetben kiborulsz, és legszívesebben hagynád az egészet a francba,
hidd el, teljesen természetes.
Esküvő előtt olyan felfokozott állapotba kerülsz, párod is, amilyenben
egymást, pláne egyidőben még soha sem láttátok.
Ha ilyenkor túlzottan reagálsz dolgokra, nem a te hibád!
Óriási teher és felelősség van a válladon:
* megvendégelni ezer embert,
* összegyűjteni milliókat,
* csinosnak, kedvesnek, fittnek lenni egész nap…
Ebbe belegondolni is adrenalin bomba!
Azonban annyit mindenképpen érdemes átgondolni, hogy ha
2 hét múlva nem lenne esküvőd, akkor is pont ugyanígy reagálnád le
ezeket a híreket, körülményeket?
Vajon az esküvő lemondás az egyetlen megoldás?
Át kell gondolni, hogy vajon menthető-e a kapcsolat, meg tudnál-e
neki bocsátani “normális körülmények” között.
Gyorsan beszélni kell higgadt barátokkal, barátnőkkel, akik kívülről is látják ezt.
Nem arra gondolok, hogy mindenképpen tartsátok meg az esküvőt,
hogy feltétlenül maradjatok együtt, hanem arra, hogy
G O N D O L J Á T O K Á T!
Sose zavarjon benneteket az, hogy
– már meghívtátok a vendégeket
– már leszerződtetek pl. velem,
– már mennyi pénzetek benne van
– mit fog szólni X, hát még Y?…
EGYETLEN DOLOGRA koncentráljatok: önmagatokra.
Külön-külön.
Ha megvan, hogy Te mit akarsz, és Ő mit akar, utána szóba
hozhatjátok, hogy Együtt mit akartok. És akkor bármi lehet.
Az esküvő előtti para sok mindenre képes:
– kibírhatatlan szörnyeteggé változtatja a párodat, leendő anyósodat,
– szétválaszt titeket,
– nem engedi a baba megszületését
– felnagyítja az ócska, jelentéktelen történeteket, gyanúkat.
Persze, ha nem működik, akkor nem kell erőltetni.
Legyetek erősek és csak szeressétek egymást.
üdv, Huba
utóirat:
az idei 4 lemondott/elmaradt esküvőmből 2-t megtartottunk,
mert a párok kibékültek ,
1-et pedig áttettünk a jövő évre technikai okokból.
köszi, hogy idáig elolvastad.
oszd meg bátran, hátha segítesz valakinek vele!