Gyerekek az esküvőn – van-e helyük?

Hú, ez egy komoly kérdés.

Előrebocsátom, hogy akinek amíg nincsen gyermeke, nem tudja, milyen érzés szülőnek lenni, mit jelent az a kérdés: “vigyem a gyereket magammal?” (én se tudtam!!)

Miért fontos ez? Mert ilyen aggodalmak szoktak felmerülni:

  • Mi lesz, ha felsír a templomban, pont amikor mi a fogadalmat tennénk/tesszük?
  • Mi lesz, ha akadályozza a fotós/cinematográfus munkáját?
  • Mi lesz, ha tánc helyett futkosnak csak, és zavarják a táncolni vágyókat?
  • Hogyan oldja meg a szoptatást vajon az étteremben a kismama?
  • Le fognak lépni korán a szülők, ha kipurcant a gyerekük?
  • Fognak-e egyáltalán táncolni, ha állandóan a gyerekük után kell rohangálniuk? “Elvégre nekik is jár a szabadság…

Ugyebár kétféle gyerek van: az egyik normális, nyugodtan ül, ha azt mondják neki, a másik meg “neveletlen”.

Megjegyzem, kívülről mindenkinek a gyereke neveletlen, innen nézve minden szülő rosszul neveli a saját gyerekét. Én bezzeg tökéletesen. Na jó, ha nem is mindig, de mégis meg tudom mondani, hogy egy vadidegen gyerek szülője éppen mit csinált rosszul, hogyan kellett volna másképpen beszélni ahhoz a gyerekhez, mit szabadott volna megengedni, és mit nem…

Gyakorló édesapaként, két féktelenül izgága gyermek apjaként elhűlve olvasok olyanokat, hogy neveletlen gyerek.

Értem én, hiszen ezek a kölkök rohannak neki a fotósnak (nyakában milliós cuccokkal) és döntik a frissen megszelt tortába, rántják magukkal a zenekar keverőpultjának madzagját (2 millió HUF puff), és fürdőztetik meg a ceremóniamestertől elcsent mikrofont a kólában. Jáááájjj!

Például a 2 akrobata, futóbajnok gyerekünkre a feleségemmel éppen ezért oda is figyelünk, nem hagyjuk magukra, fél szemünk mindig rajtuk van. Előzetes eligazítást, olykor “kiképzést” kapnak, mire kell vigyázni, ami fél óráig talán még hat is… 🙂 Aztán a figyelmünk narancssárga riasztásba lép, és megelőzzük az elsöprő vihart. Eddig még sikerült. Khm. De mit hoz a jövő…?

A közvélekedés hangosabb oldala szerint: a gyerekek márpedig aggatnak az esküvőn.
Elhívjuk-e őket akkor a saját esküvőnkre?
Hogyan mondjuk meg a szülőknek, hogy “jöhetsz, ha leteszed valahova ikonba a pulyáidat”?

1. Pont így. Ne számíts további barátságra.
2. Szervezd meg a bébiszittert, hívd a nagymamát stb.
3. Hozhatod, ha vigyázol rájuk.
4. Szervezünk felvigyázót, aki játszik, foglalkozik velük, sőt le is fekteti őket aludni, és akkor is vigyáz rájuk. Ti pedig felhőtlenül bulizhattok velünk, ameddig csak bírjátok. Számítunk rátok, mert fontosak vagytok nekünk.

“Köszi, hogy gondoltál a gyerekekre is!
Látszik, hogy 2 gyerek édesapja vagy.”

Anett és Lackó

Update: azóta már 3 gyerekünk van.

Bízzatok a szülőkben: el tudják dönteni, mi a helyes!
* Lehet őket segíteni ebben, de a döntésüket utána tisztelnünk kell.
* Kérni is lehet, de utána alkalmazkodnunk kell.

Érdemes mindegyikkel külön telefonon beszélni, mi a szándékuk, mik a lehetőségük.

Tudnod kell, hogy
– Nem minden szülő mögött áll egy azonnal letölthető szupernagyi, vagy bébiszitter. Az is lehet, hogy amúgy van, de a gyermek még nem tart ott, hogy el is fogadja.
– Nem minden szülő tart ott, hogy másra bízza a gyermekét otthon, bárhol.
– Nem minden szülőt érdekel, hogy a gyereke “tud-e viselkedni”, vagy nem.
– Nem minden gyerek “tud viselkedni”, annak ellenére, hogy a szülőt ez nagyon is érdekli.

A másik érdekes nézőpont:
hogyan tanulja meg a gyerek a társas viselkedést, akár az esküvők hagyományát, ha sose viszik el oda? Ezek a dolgok mélyen beleivódnak a kisebb-nagyobb gyerekekbe. Fontos lehet ez is.

Az esküvő elvégre egy családi összejövetel. Miért ne lehetne ott kisgyerektől dédiig mindenki?

Ne féljetek a gyerekektől!

Ha mégis “gyerekmentes” esküvőt szeretnétek, gondoljátok át, és jelezzétek időben! Vagy oldjátok meg ti! (ld. foglalkoztató, kifestő+színes ceruzák…)

Ne érts félre, egyik oldal mellett sem kampányolok. Azt szeretném tudatni, hogy nincs ebben egyértelműen jó megoldás. Mindenki másképpen viszonyul az apróságokhoz/kisebb-nagyobb gyerekekhez, hogy meddig szabad őket nyúzni az esküvővel, miért rohangálnak, miért nem ülnek nyugton, miért nem csöndesíti el, miért hozta el, miért viszi haza korán stb.

Szerintem egy gyerek nem zavar többet, mint egy felelőtlenül részeg felnőtt vendég.

Természetesen apaként én is szívesen bulizok néha a gyerekek nélkül. De ezt én döntöm el a feleségemmel.

Sok lagzi, esküvő kiválóan sikerül, attól függetlenül, vagy pont azért, mert velünk vannak a gyerekek.

Szakmai fórumokon megdöbbenve olvasok eseteket, ahol a gyerekekkel történik valami – többnyire szülői mulasztás miatt. Bizony, megesik. De ez nem a te hibád.

Javaslom, hogy tájékoztasd előre az esküvőszolgáltatókat, mennyi milyen korú gyermekre számíthattok!

Sosem árt, ha

  • tudja az esküvőhelyszín, étterem, hány etetőszék, gyermekmenü kell,
  • tud a zenekar néhány gyerekeknek címzett dalt játszani, hogy amíg a felnőttek pihennek, addig ők külön táncolhatnak egyet,
  • fotós/videós/zenekar/DJ úgy rendezi a cuccait, hogy gyerekekre nézve ne legyen balesetveszélyes, és saját cuccait megfelelő védelembe tudja helyezni

És ha már elhozza a gyermekét a szülő, kérd meg bátran, kedvesen, hogy bizonyos pillanatokban (pl. bevonulás, IGEN-ek, fogadalmak idejére) segítsen abban, hogy nem rohangálnak és nem kiabálnak a gyerkőceik, ha ez neked különösen fontos mondjuk az esküvői fotók, film miatt.

Illetve segítsd őket:

  • Javasolj nekik szélső helyeket a szertartáson, vacsoránál, hogy könnyen kislisszolhassanak, vagy utánaeredhessenek az elkószált gyereknek
  • Gondoskodj szoptató-/pelenkázó helyiségről, etetőszékről
  • Készülj színezővel, szalaggal, lufival, amivel ideig-óráig elvannak az ovis-iskolás gyerekek stb.

Jól jegyezd meg:

Ha egy gyerek felsír vagy rohangál, az “IGEN” akkor is érvényes és a tietek!

Na és a gyermekek:

  • cukik vagy veszedelmesek,
  • hangérzékenyek vagy tombolósak,
  • tömegiszonyosok vagy partiarcok,
  • érettek, vagy éretlenek,
  • komolyak, vagy komolytalanok,
  • hanyagok, vagy jól öltözöttek (“”)
  • könnyen és gyorsan fáradnak, vagy a legtovább pörögnek,
  • visszahúzódósak, vagy friderikuszsándorok,
  • elvannak magukban vagy szülőkön csüngenek…

Hm, nagyon úgy néz ki, pont olyanok, mint mi, felnőttek. Nem? Pont olyanok, mint a meghívandó vendégeid.

A legtöbb szülő felelősen gondoskodik a gyermekéről, és nem akarja elrontani a szertartást, az egész esküvőt, de szeretné kivenni a részét az ünneplésből, a megható pillanatokból a lehetőségekhez mérten.

Az egyik legjobb megoldás, ha gyerekcsapat számára szervezel felvigyázó(kat).
Sok kiváló szolgáltató foglalkozik “esküvői gyerekmentesítéssel” elérhető áron,
így a gyerekek is biztonságban lesznek, a szülők is lazán ünnepelhetnek titeket, veletek.

Ha koszorúslányoknak szeretnéd “befogni” a gyermekeket, itt olvashatsz róla.

Bízom benne, hogy segítettem az elgondolkodásban. Szándékosan nem mondtam, hogy melyik a jó, vagy jobb megoldás, hiszen mindig az adott gyermek, szülő, kettőjük viszonya, az esküvő hangulata, többiek figyelmessége, hozzáállása lesz a meghatározó, hogy egy gyermek elfér az esküvőn, beilleszkedik, vagy igazán színesíti is.

üdv, Huba

Credit: Pilla, Atilla, Jäger Zsuzsi
Eszter, Zsigu, Juhász Bence